GLUTÉN-ÉS TEJMENTES PECSÉTELHETŐ KÓKUSZOS LINZER ALAP

Ahogy azt már korábban is írtam, rengeteg sütikellékem várja a szekrényemben, hogy kipróbáljam végre őket, ezt a folyamatot pedig a folyamatos újonnan érkező cukiságok sem könnyítik meg. Így volt ez a most kipróbált sütipecsétekkel is, amiket pár napja vettem a Pepcoban igazán kedvező áron. Nem volt hát mit tenni, nekikezdtem a keksz gyártáshoz, ami azért sem esett nehezemre, mivel már hetek óta kívánom a sajttortát, amihez sajnos nem lehet olyan bolti kekszet kapni, ami egyszerre glutén-és cukormentes, és amellett, hogy csak lassú felszívódású szénhidrát található benne, nem maltittal édesített, attól ugyanis hőlégballonná fújódok 3 mp-es gyorsulással. Éppen elég indokom volt tehát a kezdéshez, na nem mintha a házi linzerhez túl sok indokkal kellene meggyőznie magát az embernek így az adventi időszakot megelőzően 🙂 Elhatároztam, hogy ez most amellett, hogy glutén-és cukormentes recept lesz, tejtermékeket sem fogok használni hozzá, mindezt pedig nem margarinnal fogom megoldani, hanem egy 100%-ban természetes alapanyaggal, kókuszzsírral. Sajnos óriási ellenérzésem van a margarinnal kapcsolatban, amit egyszerűen nem tudok levetkőzni, mindahányszor elolvasom az összetevőket, egy negyedkilós műanyag darabot látok lelki szemeim előtt, így amiben el lehet, ott el is fogom kerülni ennek használatát. Ehhez nyilván némi kompromisszumot kell kötnünk, már ami a nyers tésztával való munkát illeti, hiszen kókuszzsírral egy sokkal lágyabb, omlósabb tésztát fogunk kapni, amit nem nyújthatunk ki a hagyományos úton, ahogy anyáinktól láthattuk. De mutatok pár praktikus ötletet, hogyan szelídíthetjük meg ezt a munkafolyamatot, és adok pár ötletet a házi keksz alapunk linzeren túli felhasználására is. Mivel korábban már készítettem hasonló tejmentes mandulás linzert, most úgy döntöttem kókuszlisztet használok kiegészítésként, amivel egy igazán télies ízvilágot kapunk eredményül.

Hagyományos linzer receptemet vettem hát alapul:
200 gr barna rizsliszt
100 gr Meru kókuszliszt
210 gr szobahőmérsékletű Barco kókuszzsír
35 gr porrá őrölt házi vaníliás xilit
10 gr porrá őrölt DW 1:4 édesítő
1 nagy tojás sárgája
1 bio citrom reszelt héja
Fél citrom leve
Mindent egy tálba mérünk, majd gyors mozdulatokkal összegyúrjuk a tésztánkat és négyfelé osztjuk, egyesével folpackba csomagoljuk. Hűvös kamrába tesszük őket, amíg az első gombóccal dolgozni kezdünk. Én a 4 gombócból egyet rögtön a fagyasztóba tettem későbbi felhasználásra, egyet pedig a hűtőbe, mert abból másnap sajttorta készült. Tehát az összes tésztamennyiségünk feléből készítettem csak linzer kekszet, ez nagyjából másfél tepsi lett, mivel mi csak ketten vagyunk rá, bőven elég volt ennyi is egyszerre 🙂

Tehát az első gombóccal pihentetés nélkül kezdtem dolgozni, hiszen ha ez a tészta visszahűl a hűtőben, olyan morzsalékos lesz, hogy lehetetlenség kinyújtani. Fontos, hogy ebből a tésztából egyszerre csak kisebb darabokat tudunk kinyújtani és szaggatni. Én mindig egy szilikonos sütőpapír és egy folpack darab között nyújtom, mert így nem kell a fa nyújtódeszkáról kaparni a ráragadt tészta darabkákat.

Egy kisebb darab tésztát kinyújtottam, majd még szintén folpackon keresztül kiszúrtam a sütipecséttel a kívánt mintákat. Így nem kell lisztezni folyamatosan a pecsételőt, valamint nem fog beleragadni sem, nagyon megkönnyíti a munkánkat. Ezután lehúzom a tetejéről a folpackot és késsel elválasztom a kiszúrt, formázott kekszdarabokat a leeső részektől, és késsel alányúlva helyezem a szilikonos sütőpapírral ellátott sütőlemezre.

Ha ügyelünk a leírt technikára, nem kell aggódnunk a szépen formázott kekszek felől, nem fognak a kezünkben porrá omlani. Miután megtelítettük a tepsit, kapcsoljuk be a sütőt 160 fokra, és amíg előmelegszik, addig a tepsit rakjuk hűvös kamrába, akár hűtőbe, hogy ne lágyuljon el, amíg a sütőbe nem kerül. Az előmelegített sütőbe tesszük a sütőlemezt és 160 fokon kb. 4-6 percig sütjük őket. Folyamatosan figyeljük a sütőt, hiszen a “még nem jó” és “már nem jó” között kb. 30 másodpercünk lesz, mivel vékonyak a kekszek, nagyon hamar elkezdenek barnulni. Állítsunk bátran időzítőt is, nehogy megfeledkezzünk a kekszekről 🙂 Miután kivettük a sütőből, még puhának fognak tűnni a kekszek, de ne ijedjünk meg, szigorúan a tepsiben hagyva várjuk meg, míg teljesen kihűlve felveszi végső halmazállapotát.  Ha ezután nyúlunk hozzá, nem fog törni, gyönyörűen tölthető darabok lesznek 

Házi cukormentes baracklekvárral ragasztottam őket össze, és minimum 1 napot várok a fogyasztással, hiszen ekkora fog összeérni a tészta a lekvárral, ez az az idő, amire a rizsliszt karcossága elveszti a harcot a lekvár selymességével  Ezt a tészta alapot felhasználhatjuk sajttorták készítéséhez is, sőt, ha lereszeljük a hűtőből, akár a fagyasztóból kivett nyers tésztánkat, és a morzsát sütjük meg, akár cake popok (sütinyalókák), vagy kókuszgolyók, keksztekercsek alapjául is szolgálhat.