MINDENMENTES KAKAÓS PISKÓTA ALAPRECEPT

Ahogy ígértem, folytatom a mindenmentes téma körüljárását. Ezúttal a hagyományos torta piskótalapok tojásmentes helyettesítésével foglalatoskodtam. Gyakorlatilag egy laboratóriummá vált a konyhám pár napra. Rengeteg technikát és alapanyagot próbáltam ki, mire végül egy korábbi receptemet alapul véve, kisebb módosítással létrejött a számomra eddigi legtökéletesebb állagú, ízű tojásmentes piskóta. Gyakorlatilag egy megalkuvás nélküli végeredmény született, amivel nagyon elégedettek vagyunk Tamással, aki sok esetben fáradtságos munkával kóstolta a kevésbé sikeres munkaközi verziókat, mire eljutottunk a legjobbig Nem volt hiábavaló a fáradozásunk, ugyanis sürgetett az idő egy vegán torta elkészítésére, amit hamarosan hozok szintén képekkel
Tanulságként levonhatom a következő megállapítást: ahogy eddig sem voltam híve az interneten talált recepteknek, úgy az ellenérzésem csak növekedett irányukban. Sokszor 1-1 képnek köze nincs a recept leíráshoz. Így viszont legalább elmondhatom, hogy vérrel-verejtékkel, a magam módján kísérleteztem ki a legtökéletesebb megoldást, ami végig itt volt a szemem előtt egy korábbi receptem leírásaként, azonban az állaggal sehogy sem voltam kibékülve. Végül 1 hozzávalót cseréltem le, aminek az arányát is sokszori próbálkozásra találtam csak el, de végre sikerült, és olyan érzés volt, mintha valami nem létező dolgot találtam volna fel ezáltal. Annyit azért tudni kell, hogy a célom egy olyan tojás-tej-glutén és cukormentes, csakis lassú szénhidrátokat tartalmazó piskóta recept elkészítése volt, ami nem csak egy egylapos mousse torta alapjául szolgálhat, hanem amiből el lehet készíteni egy 3-4 lapos, hagyományosan építkező tortát is mellékíz mentesen úgy, hogy a piskóta önsúlya ne nyomja ki magából a krémet, valamint megfelelően puha állagú legyen, nem pedig száraz, törős és morzsálódós. Azt azért érdemes az eszünkbe vésni, hogy egy tojásmentes piskóta soha nem lesz olyan könnyű, habos állagú, mint hagyományos társaik, de egy vajas tésztához hasonlító kevert tészta állagban verhetetlen lesz a mentes verzió is. Az alábbiakban többféle méretben is lejegyzem a hozzávalók mennyiségeit, hogy mindenki kiválaszthassa azt a méretet, amivel otthon rendelkezik és az átváltás már ne jelentsen gondot. Ennél a tésztánál nem érdemes kockáztatni, én minden tortalapot külön keverek ki és sütök meg, hogy tökéletesen egyformán sültek és egyforma vastagságúak legyenek. Még egy habkönnyű tojásos piskótát is nehéz szép egyenletes lapokra vágni, ezzel én már nem nehezíteném a mentes piskótával való életet
Kezdem is a jelenleg is nagy népszerűségnek örvendő Lidl-ös szilikon mini torta formákkal.

Hozzávalók 3 db 12 cm átmérőjű minipite formához:
1 csapott ek. útifűmaghéj
6 ek. víz
Az útifűmaghéjat egy pohárban 10-15 percig áztatjuk a vízben. Néhányszor kavarjuk meg, hogy ne legyenek benne száraz csomós darabok, a 10 perc végére meg fog állni benne a kanál. Ez fogja a piskóta tökéletesen puha, ruganyos állagát adni.
Amíg kocsonyásodik a maghéjunk, kimérjük a száraz és nedves hozzávalókat.
80 gr Barna rizsliszt
50 gr csicseriborsó liszt
30 gr ZP liszt
1 kk. sütőpor
2 ek. kakaópor (kb. 12 gr)
Mindezt összekeverem csomómentesre, majd egy keverőtálba mérem a folyékony hozzávalókat az édesítővel:
160 ml víz vagy mandulatej
60 ml olaj
24 gr DW 1:4
2 tk ecet
Alaposan elkeverem egy kézi habverővel a folyékony alapanyagokat az édesítővel, majd a megkocsonyásodott maghéjat is csomómentesen keverem el benne. Végül hozzá öntöm a száraz alapanyagokat, és gyors mozdulatokkal habarcs állagúra keverem a tésztát, majd egy kanál segítségével egyenlő arányban szétadagolom a 3 szilikon formába a tészta mennyiséget.

Kb. 170-175 fokra előmelegített sütőben légkeveréssel tűpróbáig sütöm, nekem ez ebben a mennyiségben kb. 15 perc volt. Nagyon szépen fel fog púposodni a tésztánk, kissé szét is nyílhat aközepén, azonban a sütési idő végére szépen visszazárnak majd a repedések. Miután megsült, óvatosan rácsra borítom a lapokat és hagyom teljesen kihűlni.

Hozzávalók 1 db 17 cm átmérőjű tortakarikába:
1 csapott kk. útifűmaghéj
3 ek. víz
Az útifűmaghéjat egy pohárban 10-15 percig áztatjuk a vízben. Néhányszor kavarjuk meg, hogy ne legyenek benne száraz csomós darabok, a 10 perc végére meg fog állni benne a kanál. Ez fogja a piskóta tökéletesen puha, ruganyos állagát adni.
Amíg kocsonyásodik a maghéjunk, kimérjük a száraz és nedves hozzávalókat.
40 gr Barna rizsliszt
25 gr csicseriborsó liszt
15 gr ZP liszt
Fél kk. sütőpor
1 ek. kakaópor (kb. 6 gr)
Mindezt összekeverem csomómentesre, majd egy keverőtálba mérem a folyékony hozzávalókat az édesítővel:
80 ml víz vagy mandulatej
30 ml olaj
12 gr DW 1:4
1 tk ecet
A fentiekhez hasonlóan összeállítjuk és kisütjük a tésztát, itt azonban a sütési idő nekem már 18 perc volt, hiszen nagyobb formában sült.
Nagyon elégedett vagyok a végeredménnyel: puha, finom, ruganyos, kissé levegős tésztát kaptam, amivel képes vagyok hagyományos soklapos tortát is összeállítani. Arra érdemes azonban figyelni, hogy ennél a fajta tésztánál több lisztet kell használnunk, mint egy tojáshabos piskótánál, így a kész tortából érdemes igazán vékony szeleteket vágni, hiszen nagyon laktató, több szénhidrátot tartalmazó, kiadós desszert készülhet belőle. A mini lapokból készült próba tortát is hozom hamarosan, addig is itt egy sokat sejtető belső fotó a már krémmel töltött piskóta állagáról, amelyen szerintem igazán látszik minden, amiről eddig olyan hosszan írtam Remélem nagyon sokan kipróbáljátok majd ezt a piskótát!