TÚRÓS PITE

Ez az a sütemény, amit szinte csak vendégségben volt szerencsém kóstolni eddig, ugyanis ez nagyon nem képezte a családi süti repertoárt valamiért…Vendégségben azonban mindig jóízűen ettem, az a tipikus abbahagyhatatlan süti. Egy hete azonban annyira megkívántam ezt az igazi “fúttós” pitét, hogy pénteken már muszáj voltam bevásárolni hozzá, tegnap pedig el is készítettem. Talán már írtam korábban is, hogy nem szeretek internetes recepteket kipróbálni, mert valahogy nem bízok a teljes sikerükben. Egész héten a netet bújtam, de ez esetben sem tettem le a voksom egy netes recept mellett sem, biztosra akartam menni, így Anyósom bevált receptjét vettem alapul. Ha úgy tetszik, együtt csináltuk, és közben mértük és papírra vetettük az “olyan gondolomformán” és a “csak úgy szemmértékre” mennyiségeket, hiszen ő soha nem mér semmit  Biztosan sokféle apró módosításokkal létezik már ez a recept, viszont sikerült pont olyanra elkészíteni, amilyenre vágytam: abbahagyhatatlan, jólesően fúttós, szaftos (nem száraz!) töltelékű túrós pite lett a végeredmény 

Hozzávalók egy 32×22 cm-es “kacsasütő” tepsihez:
250 gr Tk búzaliszt
100 gr fehér liszt
1 kk. szódabikarbóna
csipet só
30 gr DW 1:4
1 egész tojás
1 tojás sárgája
110 gr vaj
3 ek. tejföl
fél citrom héja
Egy keverőtálban A száraz hozzávalókat kimérem és egy kanállal összekeverem, majd hozzákockázom a vajat, és a többi hozzávalóval alaposan egy gombóccá gyúrom. A tejfölt fokozatosan adjuk hozzá, mert a liszt minőségétől is függ, hogy mennyit vesz fel, nekem ez 3 ek. volt, de figyeljük a tésztánkat, nehogy túl ragacsos legyen a végén. Mérleg segítségével elfelezem a tésztát, és az egyik felét tepsi méretűre nyújtom. Én két sütőpapír között nyújtottam, mert nem akartam feleslegesen még lisztezni csak azért, hogy ne ragadjon a táblához, így meg könnyedén elnyújtottam, szépen le is jött a papírról. Ezt a kinyújtott lapot a sütőpapíros tepsi aljára teszem, majd kinyújtom a másik lapot is a tetejére hasonló módon, mint az előzőekben.

Túrós töltelék:
500 gr tégelyes félzsíros túró
1 tojás fehérje
1 egész tojás
csipet só
2 ek. DW 1:4
1 ek. vaníliás xilit
1 ek. tejföl
fél citrom héja
fél citrom leve
Ezek a mennyiségek az én számíze szerint valók. Aki kevésbé szeretné citromosra, vagy édesre, az tegyen kevesebbet, közben folyamatosan kóstoljon! Egy villával alaposan összekeverem a túrós masszát, és az alsó lapra kanalazom és egyenletesen elsimítom a tésztán. Végül a másik kinyújtott lapot is a túrós réteg tetejére helyezem, és egy villával az egészet megszúrkálom, hogy a sülés közbeni gőz távozni tudjon a tésztából, és ne púposodjon fel sülés közben. 175 fokra előmelegített sütőbe teszem 30-35 percre. Én nem kentem le a tészta tetejét tojássárgájával, mert nem szeretek pazarolni, és így is szépen sül, csak nem lesz fényes a tésztánk teteje. Tűpróbával ellenőrizzük, átsült e a tészta. A sütőből kivéve kissé kopogósnak kell lennie a tésztának. Hagyjuk teljesen kihűlni a tésztát, konyharuhával fedjük le, hogy ne száradjon ki, majd ha teljesen kihűlt, tegyük hűtőbe. Tálaláskor kivételes módon (hiszen én nem nagyon szoktam) megszórtam porrá őrölt vaníliás xilittel. Rögtön a sütőből kivéve, még forrón is meg lehet szórni vaníliás xilittel, ekkor azonban kristályos formában is szórhatjuk, mert kissé rá fog olvadni.
Készítés közben kicsit féltem, hogy a túrós töltelékem majd folyni fog sülés közben, és nem lesz szépen vágható végeredmény. A netes receptekben kivétel nélkül mindben láttam vagy keményítőt, vagy búzadarát a töltelékben. Anyósom megnyugtatott, hogy SEMMI nem kell bele, meg fog szilárdulni szépen a töltelék is, úgyis lett! Sokan panaszkodnak, hogy hamar kiszárad a töltelék a túrós pitében. Nyilván azért, mert az indokolatlanul belerakott dara, vagy keményítő felszívja az összes nedvességet a túrós töltelékből, így másnapra kiszárad a süti. Hát ez a pite nem szárad ki másnapra, finom, szaftos marad a töltelék, mégis szépen szelhető, jó tartású sütemény. 
Bevallom, ma ez volt a reggelink Tamással, mert sütemény létére tökéletesen beilleszthető a reggeli lassú felszívódású CH mennyiségbe és nagyszerű fehérjeforrás mindemellett.