KOSSUTH KIFLI

Régi gyerekkori kedvencem, a Kossuth kifli került sorra. Már régen szerettem volna megsütni, erről a sütiről mindig anyukám jut eszembe, mert ő nagyon finoman tudja mind a mai napig csinálni ezt az egyszerűnek mondható sütit.

Hozzávalók:
200 gr szobahőmérsékletű, lágy vaj
50 gr DW 1:4
4 tojás fehérje és sárgája külön
80 gr ZP lszt
90 TK búza liszt
40 gr darált dió
1 lapos kávéskanál szódabikarbóna
2-3 marék apróra tört dió a szóráshoz
Ízlés szerint lehet bele tenni citromhéjat is, én ezt most citrom híján kihagytam.
A fehérjéből kemény habot verünk. Azért előbb a fehérjét verjük, mert így mosogatás nélkül, ugyanazzal a mixer karral elkezdhetjük kihabosítani a lágy vajat a negyedannyival, amihez egyesével hozzákeverjük a tojások sárgáit is. A száraz hozzávalókat egy tálba mérjük és elkeverjük a szódabikarbónával. A kihabosított vajas részhez a tojásfehérje hab 1/3-át hozzákeverjük, immáron spatulával, majd hozzákeverem a szárazakat. Nah, ez az a pont, amikor két lehetőség van…

1/a, Ha minden renben van a keverékünk állagával, akkor egy könnyen keverhető, krémes-habos állagú kevertünk van. Ekkor hozzáforgatjuk a fehérje maradék 2/3-ad részét, és 20×30-as méretű szilikonos sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük…
1/b, Amikor hozzákevertük a szárazakat a sárgájás részhez, lehetséges, hogy a vaj és tojás hőmérséklete miatt (még mindig túl hideg esetleg) egy gubiccsá összeáll, és nehéz keverni…Ha ez áll fent, akkor 2-3 lapos ek. tejföllel lazíthatunk a tészta szerkezetén, mielőtt a 2/3-ad tojásfehérje habot hozzáforgatjuk a legvégén.
Innen már ugyanaz, be a sütőpapíros tepsibe, elegyengetjük benne, kb 1-2 cm anyag lesz benne. Legvégül megszórjuk 2-3 marék apróra tört dióval, én jó alaposan szoktam, mert szeretem, ha van valami, ami ropog a fogam alatt, ha eszem a sütit 
170 fokra előmelegített sütőbe tesszük, és kb 30 percig sütjük. Ha pirulna a teteje, akkor mérsékeljük a hőt 160-150 fokra az első 15 perc után.
Tepsiben hagyjuk kihűlni, majd pogácsaszaggatóval holdacskákat (kifliket) formázunk belőle.
Tízóraira és uzsonnára ajánlom, mivel ez egy vajas tészta, 1-2 nap elteltével sem szárad ki, már ha megéri a másnapot 
Az eredeti alapreceptet Horváth Ilona szakácskönyvéből vettem és alakítottam át cukormentessé, lassú szénhidrátokat tartalmazóvá.