NARANCSOS-DIÓS KOSZORÚ

Nem vagyok egy bejgli rajongó. Nekem soha nem tartozott szorosan a karácsonyi ünnephez, tudom, kihúzó vagyok. Egyszerűen ilyen ízlésem van. De, amikor az internetet böngészve megláttam egy fotót egy svéd fahéjas koszorúról, azonnal tudtam, hogy ez lesz a nekem való bejgli pótlék, ami látványában, ízében is képes rögtön karácsonyi hangulatba hozni  El kellett hát készítsem  Recept híján kutakodtam egy kicsit a tésztát illetően, és pár hasznos ötletet is ellestem a hagyományos bejglik tésztáját alapul véve, mivel ezelőtt még soha nem csináltam olyat. Végül összeállítottam egy kelt tészta receptet, ami igazán jól dolgozható, jó állagú alapja hordozója lett a narancsos-diós tölteléknek 

Tészta recept:
200 gr Teljes kiörlésű búzaliszt
150 gr Teljes kirölésű tönkölybúza liszt
150 gr fehér liszt
50 gr sikér
1 cs. porélesztő
1 csipet só
20 gr négyszeres édesítő (eritrit+stevia)
2 tojás sárgája
100 gr tejföl
60 gr vaj
200 ml tej vagy vizezett tejszín
A száraz hozzávalókat (a porélesztőt is) egy keverőtálba mérjük, és egy kanállal alaposan elkeverjük. Egy kerámia tálba mérjük a tejet (vagy vizezett tejszínt), a tejfölt és a vajat, és mikróban langyosra melegítjük, hogy a vaj felolvadjon benne. A két tojás sárgáját a száraz hozzávalókhoz teszem, majd ráöntöm a langyos vajas-tejes-tejfölös keveréket. Robotgép dagasztókarjával, vagy kézzel bedagasztjuk, majd letakarva meleg helyen 40-50 percet kelesztjük. A népi hiedelmekkel ellentétben nincs szükség cukorra az élesztő futtatásához, sőt, a porélesztőt a száraz hozzávalókkal előre elkeverve, majd a kézmeleg folyékony hozzávalókkal összegyúrva is gyönyörű keltet kapunk eredményül. Ehhez azonban szükség van minimális sikér (búzafehérje) pótlásra, hiszen a teljes kiörlésű lisztek alacsonyabb sikér tartalmúak, mint a finomított fehér liszt.
Kelesztés után 1-2 határozott mozdulattal átgyúrjuk a tésztát, majd két egyenlő részre osztjuk és megkezdjük vele a munkát. Kinyújtjuk téglalap alakúra, 2-3 mm vastagságúra, majd megkenjünk olvasztott vajjal. Ezután megkenjük a kelesztés alatt előkészített töltelékünkkel, aminek elkészítését az alábbiakban részletezem:

Narancsos-diós töltelék:
300 gr darált dió
40 gr négyszeres édesítő (eritrit+stevia)
1,5 ek. vaníliás xilit
130 ml tej (vagy vizezett tejszín)
1 ek. barna rumaroma
1 narancs reszelt sárga héja
A tejhez adjuk az édesítőket, a rumaromát és a narancs héját, és összerottyantjuk, majd belekeverjük a darált dióbélt. Akkor jó, ha darabokban folyik le a kanálról, ez még kicsit szikkadni is fog, mire kidolgozzuk a tésztánkat, késsel jól kenhető lesz. Ha túl híg lenne, akkor adjunk még hozzá diót, ha túl száraz, akkor folyadékot.

A vajjal lekent, kinyújtott tésztánkat vékonyan megkenjük a diós töltelékkel, majd a hosszabbik oldalánál fogva feltekerjük szorosan.

Ezután egy éles késsel hosszában, a henger alakú tésztánkat  félbe vágjuk.

Ekkor láthatjuk, milyen szép csíkos, réteges szerkezetű a belseje. Töltelékkel kifelé fordítva, a két fél hengert egymásnak háttal helyezve, óvatosan összetekerjük.

Én az egyik felét a tésztámnak koszorú alakúra, a másikat egy lineáris kalács formára hagytam kisülni.


Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, majd előmelegített 180 fokos sütőben kezdjük sütni 10 percig, majd mérsékeljük 160 fokra a hőmérsékletet és további 10 percig sütjük. Ha pirulna a teteje, akkor alufóliával lazán letakarhatjuk. Sütés előtt a készre formázott koszorúnkat lekenhetjük tojás sárgájával is, úgy még szebb lesz a külseje, én most “sajnáltam” rá a drága házi tojást, mert tortához tartogatom, így a maradék olvasztott vajjal kentem le. Nincs más dolgunk, mint élvezni a sütőből előbújó narancsos illatkavalkádot.
Miután kivettük a sütőből, egy tiszta konyharuhával lazán letakarjuk, így nem fog kiszáradni, de a forró gőz páratartalma sem fogja elvizesíteni a kalácsunkat.
Kínálhatjuk vanília sodóval, de anélkül is kellemes ízélményt nyújt ez a nem mindennapi, ünnepi cukormentes finomság